8. fejezet/ Ash

     Az álmom elég érdekesnek bizonyult. Szinte semmi köze nem volt ahhoz, amire lefekvés előtt gondoltam.

    Szóval azt álmodtam, hogy a Nagyteremben ült az egész iskola, és Dumbledore bejelentette, hogy valami nagyon fontosat fogunk most látni, és hogy figyeljünk. Mindenki feszülten várta hogy mi fog történni, majd egyszer csak a tanárok étkezőasztala mellet megjelent McGalagony.  Egy rózsaszín tütüben. Elképesztő beleéléssel balettozott, és mindenki ámulva nézett rá. Úgy tűnt, mintha csodálnák őt. A "fantasztikus" előadás végéről sajnos lemaradtam, mert ébreszteni próbált.

    Kinyitottam a szemem, és egy vörös fejszerkezettel találtam magam szembe. Lily nagyon mosolygott. Annyira hogy már kicsit kezdett ijesztő lenni.
    -Jó reggelt!- köszönt levakarhatatlan vigyorral az arcán.
    -Neked is! Mondd, minek örülsz ennyire? -érdeklődtem.
    -Ha elmondom te is nagyon fogsz örülni. -mondta.
    -Na halljuk.
    -Szóval-kezdte.-A helyzet az, hogy te, és Remus fülig belezúgtatok egymásba.
    Reggeli sokk rendelve egy személyre.
    -Mi?! Én... én nem is... -próbálkoztam.
    -De-de. -jelentette ki határozottan.
    -És te honnan tudod, hogy én...? -még mindig nem tudtam értelmesen beszélni.
    -Ne próbáld tagadni, látom, ahogyan Alice, Vic, Lina és még Kate is.
    -Oké, ebből már nem tudom kihúzni magam- vallottam be.- És azt honnan tudod hogy ő... hogy neki...hogy... -dadogtam. -Nem segítenél?! -kérdeztem "felháborodva".
    -Nem. Olyan jó látni, ahogy nem tudod magad kifejezni.-vigyorgott.
    -Akkor neki futok még egyszer -vettem egy nagy levegőt.- Honnan tudod, hogy...- nyeltem egy nagyot.- Hogy Remus mit érez irántam?- nyögtem ki végre.
    -Akár milyen hihetetlen is a dolog, rákérdeztem.- mondta egyszerűen.
    -Mi van?!-hoppá ez egy kicsit hangosabbra sikeredett a kelleténél.- Azt akarod mondani, hogy csak úgy spontán a képébe mondtad, hogy tetszik nekem, majd rákérdeztél, hogy ő mit gondol rólam?
    -Nem egészen így történt, de lényegében igen. És most nehogy megsértődj! A válasza pozitív volt, szóval inkább hálásnak kéne lenned.- nézett rám komolyan.
    -Jól van. Sajnálom, igazad van. Köszönöm! Csak nekem ez annyira hihetetlen.- a sírás kerülgetett.- Hogy lehet az, hogy egy napja sem járok ide, és még alig ismerlek titeket, de mégis többet tettetek értem, mint Beauxbatonsban az elmúlt több mint öt év alatt.
    Igen, tudom, hogy nem szabadna ennek az önbecsülés hiányos érzelmileg labilis lánynak lennem, de amit mondtam az így igaz, és ez engem nagyon meghatott.
    -A válasz egyszerű. Jobb fejek vagyunk, mint a franciák.- nyögte be Kate, mire mindenkiből kitört a röhögés.
    Muszáj voltam egy folytában felfele pislogni, ha nem akartam, hogy bőgni kezdjek, mert annak sosincs jó vége.
    Mindenki engem nézett, és én kezdtem egyre vörösebb lenni. Mindig is utáltam ezt a tulajdonságomat, amikor néznek, és akár egy kicsit is kényelmetlenül érzem magam a fejem színe pillanatokon belül átvált paradicsom-pirosba.
    -Csoportos ölelés!- kiáltotta Vic.

    Miután kellően összenyomorgattuk egymást, Lily, Vic, és Lina, elhúztak kajálni.
    -Délután nincs kedved egy kicsit beszélgetni? Mi így öten plusz még Alice. - kérdezte  vöröske kedvesen.
    -De! Nagyon szivesen.-mondtam.- És Lily! -szóltam utána miután már egy pár lépéssel eltávolodott a szobánk ajatajától- Köszönöm még egyszer.
    -Nagyon szívesen.- mosolygott majd a lépcső felé vették az irányt.

 Én és Kate pedig maradtunk a szobában. Körülbelül olyan állapotban volt mint én: pizsama, kócos haj, kómás fej. És az enyémhez még társultak a vörös szemek.
    -Menj nyugodtan először te a fürdőbe, mosd meg az arcod meg ilyenek. Én addig majd felöltözöm, és megfésülködöm.- ajánlotta fel kedvesen.
    -Oké, köszi.-mosolyogtam.
Bementem a fürdőbe, majd arcot mostam. Ezután tusolás, majd fogmosás következett. Ez egy kicsit több időt vett igénybe, mint gondoltam. Berontottam a szobánkba, majd közöltem Kate-tel, hogy övé a terep.
Odaslisszoltam a ládámhoz,-még nem volt időm, sem erőm kipakolni- majd valami normális cucc után néztem. Mivel ma még csak vasárnap van, így azt vehetünk fel amit akarunk, persze a jó ízlés határain belül.  Felvettem egy bordó kötött pulcsit, aminek a vállain szegecsek vannak, és egy sima fekete farmert. Majd még kikaptam a kedvenc térd alattig érő csizmámat, és készen voltam. a hajamat, kifésültem, majd egy egyszerű kontyba fogtam.
( http://www.polyvore.com/cgi/set?id=67598393 )

Kate kijött a fürdőből, és mihelyst kiért csekkoltam az öltözékét. Egy piros Griffendéles garbót, fekete farmert, és egy bakancs-csizmát viselt. Hullámos haját pedig hagyta vállára omlani.
( http://www.polyvore.com/cgi/set?id=67597490 )

    -Szerintem menjünk enni.- vetettem fel az ötletet, melyre rögtön rábólintott.
Bezártuk az ajtót, majd a Nagyterem felé vettük az irányt. Már nagyon éhesek voltunk, így meglepődve vettük észre, hogy a reggeliről lecsúsztunk.
    -Nyugi, -mondta Kate -ismerek egy helyet, ahol tuti lesz kaja.
    -Jó, menjünk, mert már kilyukad a gyomrom az éhségtől.- jelentettem ki.

    Némán indultunk el.

    -Lehet, hogy le kellene csökkentenem a készülődési időmet- tűnődött, miközben egy lépcsőn szorgosan meneteltünk lefelé.
    -Nekem sem ártana.
  
    Javában beszélgettünk, amikor Kate egyszer csak megállt egy festmény előtt.  A kép gyümölcsöket ábrázolt. Nem értettem, miért állunk itt, egészen addig, míg Kate meg nem "csikizte" a körtét, mire a festmény helyén egy bejárat volt.
    Éppen csodálkozásomat szerettem volna kifejezni, amikor Kate egyszer csak karon ragadott, és elkezdett az ajtó felé tuszkolni.
    -Most meg mi van?!-kérdeztem felháborodottan.
    -A tekergők itt vannak.- válszolta mérgesen.
    -És akkor?- kérdeztem, majd miután kimondtam ezt a két szót, helyeselést hallottam a hátam mögül. Megperdültem, majd Sirius fejét láttam amint vigyorogva bólogat.
    -Gyere, menjünk!- adta ki Kate a parancsot.
    -De nagyon éhes vagyooooooook. Légysziiiiii- nyígtam.
    -Maradjatok- mondta Remus, mire szinte mindenki egy kicsit meglepődve nézett rá. Igen, én voltam a kivétel.
    Míg Sirius, James, és Kate egymással veszekedtek, én fogtam magam, és beültem kiszemeltem mellé. Elvettem egy tányért, majd a házimanók által készített finomságokkal megpakoltan raktam magam elé.
    -Szia!-súgtam oda neki.
    -Szia! -köszönt ő is hasonlóan.
    -Ezek között miért áll a bál?-érdeklődtem.
    -Hát, ugye Sirius minden lánynak bejön.-kezdte.
    -Nem, nem mindegyiknek- szóltam közbe.
    -Akkor a legtöbb lánynak.- javította ki magát mosolyogva- És Kate-tel egy ideig együtt voltak, de aztán Sirius csúnyán dobta szegényt. Így akárhányszor találkoznak, vagy egy helyiségben tartózkodnak, akkor általában mindig ez van.
    -Értem. Nem nagyon idegesítő egyfolytában ezt hallgatni?- kérdeztem.
    -Ne félj, hamar hozzászoksz.- "nyugtatott" meg.
    -Remus! Megyünk!- szólt Sirius. Tényleg összeillenek, mindketten szeretnek parancsolgatni.
    -Megyek.- válaszolt. -Hát, akkor szia, majd még találkozunk!-köszönt el tőlem barátságosan.
    -Szia, igen még biztosan- mondtam mosolyogva.
    -Tőlem el sem köszönsz? -sóhajtott fel Sirius színpadiasan.
    -Öö. Szia?-néztem rá furán.
    -Szia! -köszönt vissza vigyorogva.
    Mielőtt mindannyian kimentek volna, Remus még visszanézett az "ajtóból", és rám mosolygott. -Sziasztok!- köszönt el utoljára, majd eltűntek a kép mögött.
    Kate idegesen csapta le magát mellém.
    -Argh -morgott.
    -Szóval, ha szabad tudnom, mi is volt köztetek Siriussal?
    -Hát, tök jól megvoltunk, míg az a szemét állat nem szakított velem. Így már nem igazán tudunk normálisan társalogni egymással.
    -Sajnálom.- mondtam.
    -Mindegy. És te miről sustus, akarom mondani susturus. Ajj már. Szóval miről beszélgettetek ti ott kettecskén?
    Felröhögtem.
    -Semmi különösről. Veszekedhettetek volna még egy kis ideig, hogy többet tudjak vele beszélni. -mondtam még mindig nevetve.
    -Hát, bocsi.
    -Mindegy. Lesz még rá egy fél évem.
    -Miután kellően befaltunk, felvánszorogtunk a szobánkba, ahol már a többiek ott voltak.


_______________________________________________

Sziasztok, arra szeretnénk megkérni titeket, hogy írjatok véleményeket, mert minket nagyon érdekel, hogy mit gondoltok. Szóval légyszi!
xoxo Ash